Marosfő

Nevének eredete

Onnan kapta a nevét, hogy határában ered a Maros. Egyik forrása a Fekete Rez csúcsa alatt 1350 m magasan van és a vasútállomás alatt egyesül a másik ággal.

Története

Szórványtelepülés, melynek alsó része a Boták, középső része a Tinkák szórványa. Felső része a tulajdonképpeni üdülőtelepülés. Ifjúsági üdülőhely sípályákkal, felvonóval. Római katolikus temploma 1998-ban épült a falu üdülő részén, régi kápolnája 1930-ból való. Ortodox temploma a középső részen van.

Marosfő a Nagyhagymás (1793 m) déli előterében, a Fekete-Rez (1538 m) lábánál Gyergyószentmiklóstól 23 km-re délkeletre 850 m magasan a marosfői hágónak nevezett Geréces-nyereg hátán fekvő hegyvidéki település, üdülőfalu, amely a közelben eredő Maros forrásról kapta a nevét. A román név a magyarnak tükörfordítása.

A székely körvasút legmagasabb pontja az üdülőtelepen 850 m. A 12-es országúton Csíkszeredától 45 Gyergyószentmiklóstól pedig 23 km-re települt. A székely körvasúton (a brassó-dédai vasútvonalon) is megközelíthető (az “Izvorul Mureşului” vasútállomás).

Marosfő út menti település (útifalu), s egyben hegyvidéki üdülőtelep és ifjúsági táborhely. Alsó része az Alsó-Marosfő vagy Marosnyíre nevet viseli. Marosfő lakossága 1992-ben 801 fő volt, melyből magyar 471 fő, román 329. A vasútállomás a Vasút utcán közelíthető meg.

Az ereszkedőben levő Főút (12-es országút) mindvégig a Maros folyását követi, érintve a Tinkák utca és az Ölves utca elágazásait, majd a vasútvonal nagy kanyarjában a Boták utca és a Marosnyír területét meghaladva átszeli a Maros vizét és a Papkert-rétje (Poiana Popii) területére fut be. A következő Maros-hídtól nyugatra a “După Lunca” nevezetű természetvédelmi terület ritka növényvilága tekinthető meg.

Marosfő névadása természetes, ugyanis itt, a Fekete-Rez (1538 m – Benkő Károly Marostőnek nevezi) oldalában ered a Maros. A népi vagy köztudat a falu belterületén, a műúttól jobbra, a Geréces-tető lábánál (Gerécesalja) eredő, 866 m magasságban levő kis forrást, vízeret tartja a Maros forrásának, míg a tudományos közlemények a Meszes-patak (vagy Tikmony-patak) forrásvidékét jelölik meg a Maros tulajdonképpeni forrásának, mintegy 1350 m magasságban, a Fekete-Rez délnyugati oldalában. A kis Maros esése alig 5 m kilométerenként, majd a Tinkák (itt már felülcsapó malmot is hajt) után, a Feketerez-patak és a Csíkmagosa-patak felvétele után mocsaras, égerfás síksági szakasza következik a Gyergyói lokon, lapályon, egészen Gyergyóremetéig. Kisebb patakokat vesz fel, mint az Öles-patak – és itt a Marosdereka nevet viseli – Méh-patak. A Maros folyó teljes hossza 803 km, melyből Romániában 768, Hargita megyében 80 km hosszúságban folyik.

A Maros név eredete: a Maros a kelta muor = láp és acha = folyó összevonásával kialakul moraha (lápi folyó) szónak átalakítása. A szász Miersch, Muresc, közelebb áll a Marachához, mint a helén Marosios – vélekedik Czirbusz Géza (Erdély. 1908. 147).

Marosfő a Maros és az Olt vízválasztóján, a Marosfői-hágónak nevezett Geréces-nyereg hátán települt (a vendégfogadó mellett a nyereg magassága 890 m). A Csíki- és a Gyergyói-medencét összekapcsoló küszöb (ez a marosfői vagy szentdomokosi küszöb) egyben a Gyergyói-havasok és a Hargita határát is jelöli, bár a küszöb Hargita felőli déli oldalán emelkedő a Geréces-tető (1126 m) még a kristályos vonulathoz tartozik, kristályos mészkő alkotja. A hargitai vulkánkúpok előfutáraként a Csík-magosa (1154 m) zárja a marosfői határt. A hegyi kaszálók virágos látványa kellemes sétára csábít, télen pedig síterepül kínálkozik a Geréces oldala. A vízválasztóra, a Marostetőre a 12-es országút mentén juthatunk fel, a Csókok Üvere-patak (a Mély-patak jobb oldali mellékága) mentén.

Ifjúsági fürdőtelep

Ma az ország egyik legjelentősebb ifjúsági üdülőhelye. Több évtizedes fennállása óta turisztikai ellátmányai jelentősen gyarapodtak. A téli sportok gyakori színhelye a közeli Gerécesalja (Gréces) nevezetű domboldal. Sífelvonója van.

Az Olt forrása 1418 m magasan a Magas-bükk lejtőjén a Kovács Péter és a Sóvető patakok által körülvett mocsaras vízgyűjtő teknőben van.

Marosfőn új római katolikus templom épült. A régi kápolna 1930-ban épült. A plébánia kertjében egy kis harangláb látható, melynek harangját Dr. Kurkó Alajos Olaszországból hozatta.

1. november 14-én református kápolna ünnepélyes alapkőletételére került sor Marosfőn.

Ugyancsak Marosfőn egy ortodox templomot és kolostort avattak 1999-ben.

• 1992-ben 801 lakosából 471 magyar, 329 román volt.
• 2002-ben 801 lakosából 470 magyar, 331 román.
• 2011-ben 753 lakosából 480 magyar, 271 román.

Híres emberek

Ébner Jenő (1907–1989) lazarista atya, Marosfő egykori plébánosa